Kapzsiság, irigység, önzés

A kapzsiság, irigység, önzés csapdáit mindenképpen el kell kerülni az üzletmenetben, hogy az ember nyugodtam hajtsa a fejét nyugvóra.

Nehéz lecke volt, még nehezebb megtanulni és pokolian nehéz gyakorlatba ültetni.

Én is igyekeztem minél olcsóbban vásárolni a könyveket és arra volt is üzletpolitikai, gazdasági indokom. Nevezetesen, hogy a konkurencia is azt teszi és ha másképp tennék, akkor hátrányba kerülnék az üzleti versenyben. Csak megszólalt egyszer a lelkiismeret. Nem lehet gúnyt űzni az emberekből és aprópénzért próbálni megvenni az eladásra felajánlott könyveket. Természeten szem előtt kell tartani az eladási árat, a könyvek állapotát, azt, hogy gyorsan vagy esetleg hosszabb idő alatt lehet eladni, de nem lehet és nem szabad 50 banit felajánlani könyvenként. Le kell győzni a kapzsiságot. Le az irigységet is. Nem kell érdekeljen, hogy más milyen árban veszi a könyveket, hanem azt kell szem előtt tartsam, hogy jó könyveket vegyek tisztességes áron és nyereséggel adjam el. Fedezzem a működési költségeim és maradjon annyi haszon ami szükséges a megélhetéshez. Ha az ember nem kapzsi akkor rájön, hogy elég kevés dologra, tárgyra van lényegében szüksége a mindennapokban. Engem a betegségem ébresztett erre rá. Addig és is akartam plazma TV-t, menő kosztümöt, mindenféle haszontalan és fölösleges dolgot Rendben kellett tegyem a fejemben, hogy mi a fontos. Tudtam, hogy az antikváriusi életforma küldetés mert megment és új tulajdonoshoz juttat szellemi értékeket, de ha ez így van akkor egy drágább könyvet oda kell adni valakinek akinek nagy szüksége van rá, de nincs elég pénze, annyiért mennyit meg tud fizetni mert egy antikvárius őrzi és megosztja a könyvekbe foglalt tudást.

A régi, ritka könyvek azok amelyek helyrebillenthetik a zsebben az egyensúlyt.

Az idő bebizonyította, hogy azzal, hogy rendszeresen adok ingyen könyveket, hirdetek meg 1 lejes könyvakciókat nem befolyásolta károsan az üzletmenetet.

Nem szeretem ezt a társadalmi rendet mert igazságtalannak tartom és egy álmombeli antikváriumban mindenki annyit fizetne a polcról leemelt könyvért vagy inkább a munkámért amennyit jónak lát és én lényegében a könyvek beszerzését és rendszerezését végezném. Sajnos ez ebben az életemben nem hiszem, hogy lehetséges.

A világválság és a megkérdőjelezhetetlen igazság

Most olvasom Hamvas Béla Világválság című füzetét. Nehéz olvasmány ezért sokat kell megrágnom, utána olvassak  a benne idézett műveknek. amelyeket nem ismerek.  Arról jut most ez eszembe mert a világválság és a nyugati civilizáció válságának egy újabb szakaszát éljük és az emberek nem értik. Értelmiségi fiatalok szajkózzák a beadagolt mesét a veszélyről mert nem tanította meg őket senki kritikusan gondolkozni. Nem értik, hogy Spengler által leírt Nyugat alkonya az amit élünk. John Lukács szerint ez az első világháború végével kezdődött és ez a száz év csak a haldoklás. A válság irodalom főleg  a két háború között volt jelentős. Olyanok írtak krizeológiában mint Nietzsche, Spengler, Evola. A magyarok közül Hamvas Béla. A Nyugat válsága már régóta tanulmányok tárgyát képezi.

bergyajev

Bergyajev

Mégis most egy kevésbé ismert, köztudatból kiesett krizológust említek Nyikoláj Bergyajevet aki Az Új Középkort írta. Szerinte, akárcsak a középkorban a megkérdőjelezhetetlen igazságok korszaka jön el. Ezt most ezzel a járvánnyal is megtapasztalhatjuk. Egyszerűen nem lehet kérdéseket feltenni mert megbélyegeznek,gyilkosnak kiáltanak ki. Számtalan ilyen “megkérdőjelezhetetlen” igazságot lehet felsorolni amelyek köré az Új középkor tabu oszlopokat állított. Az új középkorban a katedrálisok a bevásárlóközpontok, a felhőkarcolók. Szintén említi Bergyajev mint az új középkor jelenségét az elnőiesedést. Ezt a feminizmus előretörésével magyarázzák, de szerintem benne van a nyugati férfiak elnőiesedése is.

Szegény fiatalok nem tudják mi várhat rájuk és gyerekeikre ebben az új feudalizmusban ahol a birodalmi hercegek a nagy bankárcsaládok, őrgrófok és grófok a korporációk és mindenki más bechippezett jobbágy akik most kaptak egy kis ízelítőt az eljövendő mozgáskorlátozásból

Ferfal naplója

Másról akartam írni, de ez most aktuálisabb mivel úgy érzem közel állunk Argentin gazdasági válsághoz hasonló eseményhez. A naplót FerFal egy argentin építész vezette az argentin válságról. Egyik olyan internetes olvasmányom volt amely mély nyomot hagyott bennem. Nehezen találtam már meg az interneten. Ezért átmentem ide remélve, hogy azért mégsem fog kelleni útmutatóként használni. “Ferfal naplója” bővebben

Mindent a javunkra fordíthatunk

Most, hogy az eladás lényegében megszűnt, de egyúttal nagyon sok idő szabadult fel végre azokra a fejlesztésekre, időhiány, na meg lustaság miatt elódázott fejlesztésekre, részletek pontra tételére helyezhetem a hangsúlyt amelyek régóta terve voltak véve.

Most legalább nem hivatkozhatok időhiányra és erőt veszek lustaságomon is ami főleg a nem szeretem munka elvégzésekor uralkodik el rajtam.

Nem tusom meddig tart ez az állapot, de igyekszek a legtöbbet kihozni belőle, hogy amikor véget ér sokkal szebb, jobb, használhatóbb antikvárium várja a könyvbarátokat