Még egy vissza

Van amikor rosszul megy és úgy érzed minden ellened fordul. nincs pénzed a számlák, az áru kifizetésére. Van amikor választanod kell, hogy gyógyszert veszel vagy számlát, árut fizetsz. Azt hiszed, hogy rád borul az ég és azt szeretnéd, hogy megnyíljon alattad a föld. Érzed, tappintani lehet körülötted a légüres teret.

Ez, bár akkor nagyon kellemetlen, közép és hosszú távon jó. Megtudod ki az akinek igazán számítasz, ki az aki rögtön a nyelvére vesz anélkül, hogy megkérdezné mi a baj, mi történt és megkeményít. Rájössz, hogy a baj is elmúlik, újra feldereng a nap. Megtudod, hogy az ilyen szélsőséges helyzet mozgósítja a tartalékaidat, fejleszti probléma megoldó képességeidet, új utakat nyit.

Most már kezdik emlegetni a sok univerzum, multiverzum létezését. Az én elképzelésem szerint minden döntésünkkel egy más lehetséges világ tárul fel. Amikor meghozzuk a döntésünket és választunk a rendelkezésre álló lehetőségek közül egy más világ tárul fel. Más élethelyzetek adódnak, új emberek kerülnek be életünkbe, régi emberek kerülnek ki. Egyébként nekem régi, gyakran ismétlődő álmom, hogy belépek egy nagy kapun és egy új, szép világ tárul elém. Aztán amikor kibéreltem a mostani raktár és udvar épületét, akkor amikor beléptem a kapun beteljesedett, materializálódott ez az érzés. Az az udvar, kert a nyugalom hona.

Oda akarok kilyukadni, hogy az élet olyan helyzeteket teremt, hogy döntéseket kell hoznunk. Ezek a döntések más pályára helyeznek minket.

Amikor olyan helyzet teremtődött, hogy bizonyos okok  miatt kellett döntsek, hogy etetem az állataim akik viszont kiszolgáltatottak és ártatlanok, fizetem a gázt, megveszem a gyógyszert, tovább működtetem a vállalkozást vagy bezárom, kiteszem e magam az opróbiumnak, hogy beütemezem a kifizetéseket és ezzel mindenki ítélet mond fölöttem mert ezzel többnek, jobbnak képzeli így magát nálam mindig több lehetőség közül választottam egyet, hogy ott legyek ahol most vagyok.

A legegyszerűbb döntés és a már kikövezett út az lett volna, hogy fizetésképtelenséget jelentsek, utána meg a csődeljárás, beadjam az állataimat menhelyre, vagy szélnek eresszem őket. ha így teszek, akkor akiknek áruja volt soha nem kapták volna meg a pénzük. ez teljesen törvényes csak nem éppen erkölcsös bár legtöbben így csinálják. Az állatok tekintete, összetört lelke meg egész életen át kísértett volna.

Én úgy döntöttem, hogy beütemezem a tartozásokat és mindenkit kifizetek. Most egy jelentős tartozást adtam meg. Hamarabb is sor kerülhetett volna erre ha higgadtan lehetett volna beszélni. még egy jelentősebb kifizetnivaló maradt az árura. Ezt reményeim szerint, jelentős részben, már Szeptemberben rendezek és Októberbe napirendre jutok.

Emberpróbáló, illúzió romboló út volt az eddig megtett. Lehet dönthettem volna jobban, másképp. Egy biztos. Kaptunk egy iránytűt. Ez a lelkiismeret. Az mindig megszólal egy-egy döntés előtt. Volt amikor nem vettem figyelembe. A legobb döntéseket akkor hozzuk amikor hallgatunk a lelkiismeret szavára.