A kezdetek

Az életben semmi sincs véletlenül. Függ a döntéseinktől, mert lényegében minden keresztútnál megválaszthajuk az irányt és döntésünktől függően más irányt vesz életünk, más lehetőségek adódnak, más nehézségekkel kell megküzdjünk, más emberekkel találkozunk, de a lehetőség minden választás előtt adott.

Én az abc rejtelmeinek a megfejtse után örökre eljegyeztem magam a könyvekkel. voltak vargabetűk, csaltam is meg “első szerelmemet”, de mindig visszatértem hozzá és mindig megkellet harcoljak érte.

Gyerekkoromban az olvasás iránti szeretetet, az olvasásra fordított  időt édesapám becsvágya korlátozta. Tornatanár volt, kiemelkedő eredményekkel sportban, edzősködésben és azt szerette volna ha a nyomdokaiba lépek. Én ez ellen hol burkoltan, hol nyíltan tiltakoztam. nem értettem miért kell fussak céltalanul körbe az atlétikapályán. Az nem volt számomra cél, hogy másodperceket faragjak le teljesítményemből. Ha el kellet szaladni az üzletbe az rendbe volt mert volt egy cél. Azt sem értettem miért kell a labdajátékban vérre menő csatákat vívni amikor az szórakozást, játékot kellene jelentsen. Sajnos vagy szerencsére nem voltam megáldva tehetséggel. Végleg a sport satujából kilencedikben szabadultam meg.  Nagyjából a líceumi évek alatt alapoztam meg könyvgyűjteményemet, úgy ahogy egy gyűjtemény szokott kezdődni, megvásárolva az engem érdeklő könyveket.

A könyv mindig sokat jelentett számomra, de az antikvárium véletlenül jött létre. A párom, aki gyógytornász és masszírozó főleg idősebb emberekhez jár munkáját végezni. nem tudom miért, de így alakult ki az ügyfélköre. Az egyik ügyfele szomszédjában meghalt egy nyugdíjas biológia tanárnő és maradt utána kb. ezer könyv. Mivel az egyetlen örököse külföldön élt és nem tartott igényt a könyvekre, meg az volt az érdeke, hogy minél gyorsabban értékesítsék a lakást, aprópénzért, könyvenként tíz baniért ajánlotta megvételre. nagyon sok jó biológiai témájú könyv volt köztük amelyek közül sok nem volt meg könyvtáramban. szeretem a természetet, de egy édesapámmal kötött kompromisszum eredményeként végeztem el a biológia egyetemet.

Miután kiválogattam az engem vagy és a családot érdeklő könyveket, maradt minimum 700 könyv ami közül legalább 500 jó könyv, de vagy megvolt már vagy nem érdekelt.

Akkor már volt egy népművészeti boltunk, de az döcögött, hogy finoman fogalmazzak. Szeretem a népművészetet és a művészetet is, de az ember azt csinálja teljes lélekből amit a legeslegjobban szeret. talán ez is volt az egyik oka, hogy soha nem igazán volt nyereséges ez a bolt. Az eladási felület adva volt. Gondoltam egy merészet és beállítottam a bolt legvégébe egy polcot a könyvekkel és az emberek vásárolták a könyveket. Jobban mint bármi mást az üzletben. Én meg akkor éreztem, hogy révbe jutottam, hogy ez az amit igazán szeretek. Nem fárasztott jóval program után dolgozni a weblapon, rendezni a könyveket, alig vártam a reggelt, hogy bekerüljek kincseskamrámba és minden új szerzeménynek úgy tudtam örvendeni mint egy gyermek.

Azóta, fokozatosan minden négyzetcentimétert elfoglalt a boltban a könyv. Egy olyan antikvárium kialakításán dolgozok ahol az ez iránt még érdeklődő megtalál minden információ hordozó, könyv, folyóirat, kalendárium, térkép, metszet, hanglemez, kazetta, dvd, plakát, stb., anyagot.